- Békéscsabán a kolbászgyártás szezonja november 30-tól (András nap) farsang végéig tart. Miért gondolkoztak fordítva?
- Azért, hogy nekünk akkor is legyen, kiváló minőségű, érett kolbászunk a piacon, amikor a többieknek vagy már elfogyott, vagy még nincs. Nálunk a karácsony környéke a legerősebb értékesítési időszakunk, amikor díszdobozzal és egyéb kiegészítőkkel együtt tudjuk eladni termékeinket.
- Ez a termelési struktúra többletköltségekkel jár, hiszen a legmelegebb napokon kell megteremteniük a kolbászgyártás optimális, téli feltételeit. Ezzel együtt is eredményes a rendszerük?
- Igen, mert takarékos, jól ellenőrizhető technológiákat alkalmazzunk úgy, hogy a végtermék közben pontosan ugyanolyan állagú, ízű és minőségű, mint a családi disznótorokban télen készült kolbászok.
- Mi ennek a titka?
- Elsősorban az, hogy jottányit sem térünk el a receptúrától, ugyanazokkal az anyagokkal füstölünk, mint apáink, nagyapáink és ugyanolyan hosszú a kolbász érlelési ideje is. Okányi telepünkön a konyha, a füstölő és az érlelő egy térből elérhetőek, és optimális logisztikai kapcsolatban vannak egymással. Az állandó hőmérsékletet és páratartalmat napenergiával működtetett, automatikus, telefonról is irányítható és ellenőrizhető klímarendszerrel biztosítjuk minden helyiségben. Én a nap minden percében, a világ bármelyik pontján pontosan tudom, hogy mi a helyzet a telepünkön. Kijelenthetem, hogy kolbászaink megfelelnek minden tradicionális követelménynek, miközben a legmodernebb technikával készülnek.
- Miben gondolkoznak? Merre mennek?
- Két úton biztosan elindultunk. Egyik utunk a lángolt vékonykolbász lesz, amit nem füstölt áruként, hanem sütve árulunk. Vásároltunk egy Food Tracket, amellyel évente elmegyünk három, négy gasztronómia fesztiválra. A sültkolbászt tányéron, a szárazkolbászt tálcán kínáljuk helyben fogyasztásra.
- Merre visz a másik útjuk?
- Az a nagyon vastag, vakbélbe töltött kolbászok, a szajma, a dorka irányába visz. Előbb vagy utóbb magunktól is eljutottunk volna ide, de felgyorsította a folyamatot a hétéves Dorottya lányom életre eszmélése, ő is szeretne egy saját brandet, mert a Feleség nevű csípős kolbász az édesanyjáról, a csemege ízesítésű Misóka pedig a bátyjáról kapta a nevét.
- Itt álljunk meg egy pillanatra. Azt látjuk, hogy a kolbásznevek és a család teljes szimbiózisban élnek egymással. Nyilván mindegyiknek van valamilyen története. Megosztaná velünk?
- A Tradíció a klasszikus, enyhén csípős kolbász tökéletes másolata gyermekkorom családi kolbászainak. Misóka azért lett a csemege kolbász névadója, mert ő ezt szereti legjobban. Feleségem viszont csípőskolbász rajongó, így a mi csípőskolbászunkat róla neveztük el. Aztán egyszer a kislányom, Dorottya, szomorú arccal megállt előttem és megkérdezte: Apa! Rólam nem lesz kolbász elnevezve?
Hát lett! Hiszen a Dorottya név szinte összes becézett formája alkalmas a vakbélbe töltött, nagy keresztmetszetű, hosszú érlelésű, különlegesen finom kolbászok elnevezésére, melyet a köznyelv is dorkaként emleget. Úgyhogy a gyermeki kérdésre válaszolva, 2026-ban a Dr. Ignácz Manufaktura kolbászkínálatában meg fog jelenni a furcsa alakú, 1,5-3 kg súlyú, 9 hónapig érlelt, rendkívül ízletes dorka is, Dorci néven.
